Egész hétvégés családi programok gyönyörű magyar tájakon: Visegrád

Azt sugallják, hogy nincs annál jobb, mint amikor a mediterrán országok tengerpartjain lubickolunk, majd elterülve a puha homokban pihenjük ki az egész év fáradalmait. Továbbá úgy érzem ezek a cégek megfeledkeztek arról a sokszázezer magyarról, akik anyagi okokból kifolyólag egyszerűen nem tehetik meg azt, hogy családjukkal a kikapcsolódás ezen formáját vegyék igénybe.

Félre értés ne essék, természetesen én is nagyon örvendetesnek tartom, hogy egyre több ember teheti meg azt, hogy szabadságát környező avagy távoli országokban töltheti el. Én csak arra szeretnék rámutatni, hogy hazánkban is rengeteg olyan látnivaló van melyek felkeresése ugyanúgy teljes értékű kikapcsolódást biztosít mind a gyermekeknek mind a felnőtteknek. További előnye ezeknek a hétvégi kiruccanásoknak, hogy nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, s mégis felejthetetlen élményben lesz része az egész családnak.

Aki úgy gondolja, hogy érdemes megismerni országunk gyönyörű, s a turisták által méltatlanul elhanyagolt tájait az tartson velem, nem fog csalódni.

Első utunk a festői szépségű városba, Visegrádba vezet.

Visegrád, ahol évszázadokon át őrizték a Szent Koronát:

Édesapám fogalmazott nagyon egyszerűen: ez az a város melyet egyszer, minden magyar embernek látnia kell.

Visegrád, Pest megye északnyugati részén fekszik, mindössze 43 km távolságra a fővárostól.

Autóval, Pestről induló menetrendszeri buszokkal, hajóval, vasúton egyaránt könnyen megközelíthető. A várost keskeny utcái, patinás épületei, régi műemlékei és csodás fekvése teszi különlegessé. A város történelmének megismerésére nem elég egy nap, ezért érdemes 2-3 napot rászánni. Azok a fiatalok, akik nem rajonganak az effajta kirándulásokért, őket sem éri semmi kár hiszen a város vezetői nem feledkeztek meg a fiatalabb korosztályról sem, kiket elsősorban nem a műemlékek vonzanak. Őket a Lepencei Strand –és Termálfürdő rendkívül tiszta és egészséges vize, az egyaránt télen és nyáron is működő bob, valamint a horgászás mesterségének elsajátítása varázsolhatja el. A város minden évben megrendezi a Visegrádi Palotajátékokat , ahol színvonalas, sokrétű, izgalmas programokkal várják az odalátogatókat.

Fellegvár:

A hatalmas pusztítást okozó tatárjárás után IV. Béla felismerte, hogy olyan várakat kell építetni melyek jóval strapabíróbbak elődeiknél. Így alakult ki a kettős várrendszer. A vár, mint már említettem két részből áll. Az alsóvár építtetését IV. Béla kezdte el 1247 körül. A várat meglepő módon nem az út mellé, építették, mint akkor az szokás volt, hanem az út keresztülfutott a várbelső területén. Az alsóvár legérdekesebb része a lakótorony az ún. Salamon-torony. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy itt őrizték Salamont, miután veszített Szent Lászlóval és Gézával a trónért vívott harcban. Nagy Lajos alatt a várban tevékenykedett a híres harangöntő Gaal Konrád. Napjainkban a lakótorony öt emeletén múzeum üzemel, ahol az odalátogató megismerkedhet Visegrád történelmével.

A Fellegvárat 1249-ben Lascaris Mária Bizáncból hozott családi ékszereinek árából kezdte építetni. A fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak, köztük Margit királyleánynak készült menedékvárként. Az 1251-ben elkészült várat az Anjou királyoktól Hunyadi Mátyásig mindenki építgette, erősítette. Miután Károly Róbert megszerezte Csák Mátétól a várat, 1323-ban Visegrádra helyezte a királyi udvart. 1335-ben itt tartották a híres visegrádi három-királytalálkozót, melyet nem szerénytelenség az első európai csúcstalálkozónak nevezni. Hiszen túlmutatott a dinasztikus házassági kapcsolatokon, és megjelent benne a közép-európai szövetség koncepciója.

Ebben a várban őrizték a magyar Szent koronát, majd Nagy Lajos lengyel királlyá választása után a lengyel koronát is. A várhoz később Luxemburgi Zsigmond egy harmadik falgyűrűt építetett. A várat 1686-ban, Buda felszabadítása után ötnapi ostrommal foglalták el a Habsburgok. A végvár rendszer megszűnésével a vár feleslegessé vált, ezért pusztulni hagyták. Csodával határos módon a vár túlélte az idő próbáját. 1871-ben kezdődtek el a feltárási, helyreállítási munkák, melyek még ma is folynak. S ennek eredménye képen a várba látogató nem egy romhalmazt hanem egy olyan várat lát mely egykor nagyon fontos szerepet töltött be az ország védelem szempontjából.

Királyi Palota : A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-banKároly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt. A palota négyzet alaprajzú volt és fal vette körül. A régi kápolna a falon kívül maradt így azt, kolostorépülettel kiegészítve az obszerváns ferenceseknek adományozta a király. Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a fogadóudvar és az ÉK-i palotán belül kialakított díszudvar volt. Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt alakították ki a királyi lakosztályt, ami egy háromemeletes négyzet alaprajzú épület. Az alsó szinten lakott a személyzet a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szálása volt. A palotarész mellé Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt. A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai.

A palotát később némileg elhanyagolták és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A palotát ezután az itáliai késõ gótikus stílusban díszítették. Kevés új épületet építettek, hanem a régieket alakították át a kor igényei szerint. Ezért szobrok, kályhák, szökőkutak készültek a szobrászműhelyben, melynek vezetője Giovanni Dalmata volt. Az õ nevéhez fűződik a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei díszítették, és rajta a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér királyra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart átalakítva reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertet is új alkotásokkal díszítették. A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörös márvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna ma is megcsodálható. A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír.

Később, a palota pusztulásának korában a XVI. század közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről. A palotát ugyanis a török-kor idején teljesen elhanyagolták és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. A XX. századra elfeledték és sokan még abban is kételkedtek, hogy valóban létezett az Oláh által megírt formában. A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén. Ahogy a palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtető király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott - Schulek Jánostól Héjj Miklóson át Szőke Mátyásig. A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült az ÉK-palota és a Herkules-kút rekonstrukciója. A palotán belül a kiállítótermek és a kőtár a különböző

korokból származó emlékeket mutatja be. (forrás: visegrád.hu)

Görgey-ház: Hányan tudják Önök közül, hogy a szabadságharc legendás tábornoka Görgey Artúr, a Fő utca 5. szám alatt élte le utolsó évtizedeit? A már életében sokat támadott embert ( árulás miatt) 1912- ben érte utol a halál.

Sibrik-domb : Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatók. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt, és tornyok védték. A népvándorlás kori pusztulás után, maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát. Ennek helyén Salamon nagyobb főesperesi templomot építetett. A tatárjárásig ez volt a város központja, akkor azonban elpusztult. A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek. (forrás: visegrád.hu)

A Fellegvár, a Királyi Palota és a Salamon-torony látogatóinak száma évente 600 000 - 800 000 fő között mozog.

Szálláshelyek: arra való tekintettel, hogy ne legyek vádolható azzal, hogy reklámot csinálok egyik vagy másik hotelnak, apartmannak, panziónak, csak egy linket adok, melyre rákattintva mindenki kiválaszthatja a neki megfelelőt:

http://www.palotajatekok.hu/szallashelyekvisegradon.html

Lezárva a írásomat csak annyit mondhatok: azt hiszem édesapámnak igaza van.