SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Akár légzésleálláshoz is vezethet: ezért rendkívül veszélyes a szamárköhögés a csecsemőkre

Családinet [cikkei] - 2024-08-23
A szamárköhögés elsősorban a még oltatlan vagy részlegesen oltott csecsemőkre jelent veszélyt, akiknél az akut légzéselégtelenség és oxigénhiányos állapot súlyos szövődményeket és halált is okozhat - figyelmeztet Prof. Dr. Mészner Zsófia, a Gyermekgyógyászati Központ csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó szakorvosa, aki a járványszerűen terjedő betegség csecsemőkori tüneteiről és kockázatairól beszélt.
Akár légzésleálláshoz is vezethet: ezért rendkívül veszélyes a szamárköhögés a csecsemőkre

A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjedő légúti megbetegedés, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz, és korábban vezető halálok volt a csecsemők körében. A fertőzés ellen 1953 óta kapnak kombinált, öt komponensű védőoltást (DPT vakcinát) a gyermekek Magyarországon. A kötelező védőoltási programnak hála a megbetegedések száma teljesen visszaszorult. Ugyanakkor a COVID-19 járványt követően Európa-szerte megemelkedtek az esetszámok, amelyek – elsősorban az újszülöttek és fiatal csecsemők veszélyeztetettsége miatt – ismét ráirányították a figyelmet a betegségre.

A csecsemőknél súlyos szövődményeket okozhat a szamárköhögés

A pertussis jellegzetes tünete a fokozott nyákképződéssel, hányással és légzési nehézséggel járó, elhúzódó görcsös köhögés, ami a szervezetet rendkívüli módon megterheli. Ennek végén a szamárhanghoz hasonló éles hangú, húzó belégzés hallható. A pertussis ellen oltott idősebb gyermekeknél és felnőtteknél általában enyhe tüneteket okoz a megbetegedés, amit ha időben diagnosztizálnak, célzott antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. Ugyanakkor tünetmentesen ők is terjesztői lehetnek a fertőzésnek. A legveszélyeztetettebbek a még oltatlan, vagy részlegesen oltott, megfelelő immunitással még nem rendelkező csecsemők. Ők ugyanis 2 hónapos korban kapják meg az első oltást, majd három, illetve négy hónaposan a következő adag vakcinát, és újabb egy hónap szükséges ahhoz, hogy alapimmunizációban részesülhessenek (az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban történik). Ez azt jelenti, hogy a 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeket kell leginkább óvnunk a fertőzéstől – magyarázza a professzor asszony. Hozzáteszi: tünetek másként jelennek meg az újszülött és fiatal csecsemőknél, és változatosak lehetnek. A betegség bevezető, hurutos szakaszát legfeljebb némi vizes orrfolyás jelzi vagy még az sem. A kezdetben sokszor alig észrevehető, majd egyre erősödő köhögést pedig nem minden esetben követi betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés. A köhögőroham végén öklendezés, hányás és rövid légzésleállás (apnoe) alakul ki, ami súlyos esetekben életveszélyes lehet, cianózishoz vezethet. A szamárköhögés a hat hónaposnál fiatalabb gyermekeknél számtalan súlyos szövődményt okozhat, melyek a következők lehetnek:

  • légzési nehézségek
  • keringészavar
  • táplálhatatlanság
  • köldök-vagy lágyéksérv
  • tüdőgyulladás
  • görcsrohamok
  • agykárosodás
  • halál

A nehézlégzés, cianózis/apnoé jeleit, idegrendszeri tüneteket mutató, táplálhatatlan 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében intenzív osztályos kezelés is szükségessé válhat.

Csak a felnőttek újraoltása védi meg a csecsemőket

Az újszülötteket és fiatal csecsemőket a közvetlen környezet (szülők, testvérek, egészségügyi személyzet, gondozók) fertőzi meg. Bár a gyermekek 6 és 11 éves korban emlékeztető oltásban részesülnek, a védőoltás mindössze 3-5 évig nyújt védettséget. Ezért a hivatalos oltási ajánlás szerint a szamárköhögés elleni védőoltást a családtervezőknek 5 évente, a többi felnőttnek pedig 10 évente ajánlott újra felvenni.

„Amikor a fiatal csecsemő családtagjai és gondozói szamárköhögés elleni védőoltásban részesülnek, azzal nemcsak saját egészségüket védik, hanem hozzájárulnak a fészekimmunitás kialakításához, amivel megóvhatják az újszülöttet is élete első hónapjaiban – hangsúlyozza Prof. Dr. Mészner Zsófia. Ugyanakkor a fészekimmunitás sem védi meg teljesen a csecsemőket a szamárköhögéstől, ezért rendkívül fontos, hogy a várandós nők már a terhesség alatt újraoltakozzanak. Erre a várandósság betöltött 27. hetétől van lehetőség; fenyegető koraszülés esetén az oltás a várandósság korábbi szakaszában is javasolható. Ezzel rövid távú védelmet biztosítanak az édesanyák a gyermeküknek, amíg két hónapos korukban megkaphatják a saját oltóanyagukat”.

Forrás: Gyermekgyógyászati Központ (www.gyermekgyogyaszatikozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

24 éve hiába várták haza szülei - megtalálták a 2000-ben eltűnt kisfiú, Till Tamás holttestét

24 éve hiába várták haza szülei - megtalálták a 2000-ben eltűnt kisfiú, Till Tamás holttestét

A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas, csak erős idegzetűek olvassanak tovább. Till Tamás 11 éves volt, amikor 2000-ben egy vadasparkba indult - de már sosem ért haza. Szüleinek 24 évet kellett várniuk arra, hogy kiderüljön, mi történt gyermekükkel. Holttestét most megtalálták, és ezzel sokkoló történetre derült fény.
Súlyosbodó visszérhelyzet nyáron? Így előzhetjük meg

Súlyosbodó visszérhelyzet nyáron? Így előzhetjük meg

Minél magasabb a hőmérséklet nyáron, annál kevesebb ruhát hordunk. A lenge öltözet vagy fürdőruha viselete azonban nem mindenki számára felszabadító érzés. Sokan küzdenek ugyanis visszerekkel, amelyek a melegben még feltűnőbbé válnak és gyakran fájdalmasak. A Budai Egészségközpont érsebész főorvosa, dr. Barta László összefoglalja a visszérrel kapcsolatos tüneteket, a leghatékonyabb megelőzési módszereket és a kialakult betegség kezelési lehetőségeit.
Milyen hormonális betegségek okozhatnak elhízást?

Milyen hormonális betegségek okozhatnak elhízást?

A testsúlygyarapodásnak legtöbbször természetes oka van: több energiát viszünk be, mint amennyit leadunk. De vannak bizonyos jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy hormonális háttere lehet a hízásnak - elsősorban ilyen, ha más okkal nem magyarázható a testsúly növekedése. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista azokat a gyakoribb endokrinológiai betegségeket vette számba, amelyek hízást okozhatnak.
Célba ért: 1993 km-t tekert Szentestől Párizsig az olimpiára Laci bácsi, a 80 éves nyugdíjas tesitanár

Célba ért: 1993 km-t tekert Szentestől Párizsig az olimpiára Laci bácsi, a 80 éves nyugdíjas tesitanár

Cseuz László 16 nap alatt érkezett meg Párizsba, a nyári olimpiai játékok helyszínére péntek délután.
Szabad-e hepatitiszes betegnek alkoholt innia?

Szabad-e hepatitiszes betegnek alkoholt innia?

Az alkohol alapvetően toxikus hatással bír a májra, és a korábbi, szívesen hangoztatott mondásokkal ellentétben, mára bebizonyosodott, hogy nincs is még egészségesnek mondható alkoholmennyiség. Mindez nem jelenti azt, hogy alkalmanként nem lehet koccintani egy-egy pohárral, de májbetegséggel élőknek nagyon körültekintőnek kell lenniük ezen a téren. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, van-e olyan mennyiség, amit még elfogyaszthatnak a hepatitiszes betegek, befolyásolja-e ez a kezelést, illetve milyen tünetek esetén kell mindenképpen orvoshoz fordulni.
A szerkesztő ajánlja