A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjedő légúti megbetegedés, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz, és korábban vezető halálok volt a csecsemők körében. A fertőzés ellen 1953 óta kapnak kombinált, öt komponensű védőoltást (DPT vakcinát) a gyermekek Magyarországon. A kötelező védőoltási programnak hála a megbetegedések száma teljesen visszaszorult. Ugyanakkor a COVID-19 járványt követően Európa-szerte megemelkedtek az esetszámok, amelyek – elsősorban az újszülöttek és fiatal csecsemők veszélyeztetettsége miatt – ismét ráirányították a figyelmet a betegségre.

A csecsemőknél súlyos szövődményeket okozhat a szamárköhögés

A pertussis jellegzetes tünete a fokozott nyákképződéssel, hányással és légzési nehézséggel járó, elhúzódó görcsös köhögés, ami a szervezetet rendkívüli módon megterheli. Ennek végén a szamárhanghoz hasonló éles hangú, húzó belégzés hallható. A pertussis ellen oltott idősebb gyermekeknél és felnőtteknél általában enyhe tüneteket okoz a megbetegedés, amit ha időben diagnosztizálnak, célzott antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. Ugyanakkor tünetmentesen ők is terjesztői lehetnek a fertőzésnek. A legveszélyeztetettebbek a még oltatlan, vagy részlegesen oltott, megfelelő immunitással még nem rendelkező csecsemők. Ők ugyanis 2 hónapos korban kapják meg az első oltást, majd három, illetve négy hónaposan a következő adag vakcinát, és újabb egy hónap szükséges ahhoz, hogy alapimmunizációban részesülhessenek (az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban történik). Ez azt jelenti, hogy a 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeket kell leginkább óvnunk a fertőzéstől – magyarázza a professzor asszony. Hozzáteszi: tünetek másként jelennek meg az újszülött és fiatal csecsemőknél, és változatosak lehetnek. A betegség bevezető, hurutos szakaszát legfeljebb némi vizes orrfolyás jelzi vagy még az sem. A kezdetben sokszor alig észrevehető, majd egyre erősödő köhögést pedig nem minden esetben követi betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés. A köhögőroham végén öklendezés, hányás és rövid légzésleállás (apnoe) alakul ki, ami súlyos esetekben életveszélyes lehet, cianózishoz vezethet. A szamárköhögés a hat hónaposnál fiatalabb gyermekeknél számtalan súlyos szövődményt okozhat, melyek a következők lehetnek:

• légzési nehézségek
• keringészavar
• táplálhatatlanság
• köldök-vagy lágyéksérv
• tüdőgyulladás
• görcsrohamok
• agykárosodás
• halál

A nehézlégzés, cianózis/apnoé jeleit, idegrendszeri tüneteket mutató, táplálhatatlan 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében intenzív osztályos kezelés is szükségessé válhat.

Csak a felnőttek újraoltása védi meg a csecsemőket

Az újszülötteket és fiatal csecsemőket a közvetlen környezet (szülők, testvérek, egészségügyi személyzet, gondozók) fertőzi meg. Bár a gyermekek 6 és 11 éves korban emlékeztető oltásban részesülnek, a védőoltás mindössze 3-5 évig nyújt védettséget. Ezért a hivatalos oltási ajánlás szerint a szamárköhögés elleni védőoltást a családtervezőknek 5 évente, a többi felnőttnek pedig 10 évente ajánlott újra felvenni.

„Amikor a fiatal csecsemő családtagjai és gondozói szamárköhögés elleni védőoltásban részesülnek, azzal nemcsak saját egészségüket védik, hanem hozzájárulnak a fészekimmunitás kialakításához, amivel megóvhatják az újszülöttet is élete első hónapjaiban – hangsúlyozza Prof. Dr. Mészner Zsófia. Ugyanakkor a fészekimmunitás sem védi meg teljesen a csecsemőket a szamárköhögéstől, ezért rendkívül fontos, hogy a várandós nők már a terhesség alatt újraoltakozzanak. Erre a várandósság betöltött 27. hetétől van lehetőség; fenyegető koraszülés esetén az oltás a várandósság korábbi szakaszában is javasolható. Ezzel rövid távú védelmet biztosítanak az édesanyák a gyermeküknek, amíg két hónapos korukban megkaphatják a saját oltóanyagukat”.

Forrás: Gyermekgyógyászati Központ (www.gyermekgyogyaszatikozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos