Pénzügyi önvédelmi oktatás gyerekeknek - haladó szint

Jelentem, le lehet. És éppen az a titok nyitja, ami pénzügyi intelligencia szempontjából megkülönbözteti az anyagi védettséget az anyagi biztonságtól: a rendszeresség. 

Vagyis a gyereknek is meg kell adni a lehetőséget arra, hogy rendszeres jövedelemhez juthasson. 

Hogyan lehet ezt elérni már gyerekkorban? 

Vannak tippjeim... (Sőt nem is tippjeim, hanem bevált módszereim. A saját gyerekeimen fejlesztettem őket.)

Az első ilyen tipp a zsebpénz. De nem ám úgy, ahogy még mi kaptuk! Rendes feltételek szerint kimért pénzről van szó, amit a gyerek csak úgy használhat fel, ha betart néhány szabályt.

A zsebpénznek nincs olyan sok szabálya, hogy ne lehetne kölcsönösen betartani őket. (Igen, jól hallottad, a zsebpénzt csak úgy lehet adni, hogy annak bizonyos szabályai Rád, a szülőre is vonatkoznak belőle... ) Ezekkel ugyanis elérheted azt, hogy a zsebpénzt ne csak elköltésre szánja a gyerek, hanem arra is, hogy megtanulja beosztani - amibe beletartozik az is, hogy megtakarítson belőle. Ez lesz ugyanis az első lépcső ahhoz, hogy

1. tartalékolni tudjon (anyagi védettség)
2. a megtakarításaiból tőkét építsen (anyagi biztonság)

Ha bővebben is akarsz hallani a zsebpénz szabályairól, akkor két dolgot tehetsz:

1. feliratkozol a hírlevelemre, és kapásból megkapod azt az alapozó online tréninget, amelyben erről is sok szó fog majd esni
2. megveszed az Eznemjáték Kisokos sorozat Játéktárát, amelyben nem csak játékokat találsz, hanem bölcsistől egyetemista korig egy komplett pénzügyi pedagógia rendszert, amit Te Magad is (szó szerint) játszva meg tudsz valósítani otthon. (A Játéktárba még bele is tudsz kukkantani itt.)

Hogyan építhet tőkét egy gyerek? 

Ennek is vannak módjai.

1. Junior számlák - most már gyakorlatilag életkortól függetlenül lehet számlát nyitni bármelyik gyereknek. A megtakarításra jók, meg arra, hogy a gyerek lássa, hogy hogyan működik egy bankszámla, hogy milyen költségei vannak, mire jó egy bankkártya, de ettől még tőkét nem fog építeni. Ezek olyan minimális kamatot hoznak (különösen a kamatadó levonása után!), hogy még arra sem jók, hogy kivédjék az inflációt. Arra viszont igen, hogy mindezt megbeszélhessétek a gyerekkel, és egy életre megtanulja, hogy mire nem jó a bankszámla... :) Komolyra fordítva a szót: arra jó, hogy a vésztartalékát itt pihentesse úgy, hogy mégis csak ő tudjon rendelkezni felette.
2. Lekötött betét - a gyerek pénzét tehetitek ide is, ami infláció kivédés szempontjából már jobb, de a gyerek nem rendelkezhet a pénze felett. (Ennek két oka van: egyrészt én nem hallottam még olyan bankról, amelyik a junior számlához kapcsolódóan normális lekötött betétszámlát is vezetne - ha tévedek, kéretik a kommentek között jól az orrom alá dörgölni!!! Tehát gyakorlatilag a Te számládra kell áttenni a gyerek pénzét ahhoz, hogy le lehessen kötni. Másrészt a lekötés még ha csak 3 hónapos is, addig kivonod a gyerek döntési hatásköréből a pénzt. Egy gyereknek a három hónap is nagyon hosszú idő. Arról nem is beszélve, hogy általában a hosszabb időre szóló lekötésekre adnak nagyobb kamatot, tehát nem csak 3 hónapra kellene a gyereknek lemondania a pénz feletti rendelkezés jogáról.
3. Anyabank/Papabank - nálunk Magyarországon szokás ezt az intézményt egy bizonyos hölgy személyéhez kötni. A dolog annyiban igaz, hogy a Papabank magyarországi népszerűsítése valóban az ő érdeme - és ez az érdem valóban elévülhetetlen. Mivel a hölgy inkább anya, semmint papa, így a "maga megoldását" Anyabanknak keresztelte el. Az eredeti ötlet viszont David Owené, meg is lehet venni a könyvét Papabank címen. (Nekem ezért volt furcsa, amikor legutóbb ez a hölgy már úgy nyilatkozott a Kossuth Rádióban, hogy "amikor kitaláltam az Anyabankot...". De úgy látszik, ezen csak én akadtam fent. Meg azon is, hogy érdekes módon éppen a kiadónál nem lehet megvenni a David Owen-féle könyvet...) A rendszer tényleg működik: én is használtam a két nagyobb gyerekemnél. Az én tapasztalataim alapján ugyanis egyrészt nem minden szülő engedheti meg magának azt a mértékű kamatot huzamosabb ideig, ami elég csábító a gyereknek, másrészt kellenek egyéb tapasztalatok is a gyerek életében, hogy ő is megfelelően tudjon bánni ezzel az intézménnyel. Éppen ezért a Játéktáramban ennek megfelelően dolgoztam ki a magam verzióját: két fázisúvá tettem az Anyabankot/Papabankot. A második fázis pedig kiválóan alkalmas arra, hogy megalapozza a következő lépcsőfokot...
4. ... az önálló vállalkozást! Igen, egy gyerek is vállalkozhat! Sőt meglepő módon nekik sokkal természetesebb dolog az, hogy vannak eszementnek látszó ötleteik, amiket meg is valósítanak, és aztán kiderül, hogy működnek is! A vállalkozási módokra is találsz tippeket a Játéktárban, de ajánlok egy linket is a figyelmedbe, ahol a gyerek csiszolhatja vállalkozási képességeit.

Szóval a paletta meglehetősen széles, lehet belőle válogatni. És azt ne hidd, hogy a gyerek ne lenne rá hajlandó! Ha reménye van rá, hogy olyan pénzt kereshet, ami csak az övé, tehát nem szólhat bele semmilyen szinten senki sem, hogy mire költi, mihez kezd vele, akkor hirtelen képes átcsapni roppant kreatívba, és egészen lenyűgöző ötletekkel előállni, mivel is kereshetne pénzt - a bérkutyasétáltatástól kezdve a saját, önálló internetes vállalkozásig.

A tapasztalatom azt mutatja, hogy ez a fázis könnyebben megvalósítható, mint ahogy arra rászokik, hogy aranytartalékot képezzen magának...

Egy biztos: itt fog rákapni annak az ízére, hogy ő maga is kereshet pénzt, és hogy ez micsoda lehetőségeket ad a kezébe. No meg arra is, hogy ez micsoda energiákat szabadít el benne. Kreatív téren mindenképpen.

Képzeld el, mi történik, ha majd az anyagi függetlenséggel fogod megismertetni a jövő héten...

Pénzügyi önvédelmi oktatás - gyerekeknek