|
Domján MónikaPszichológus, Önismereti trénerElérhetőségeim: Cím: inSpirál Stúdió: Bp. 1094. Páva u. 6. II/2. Telefon: 06-20/245-53-43 E-mail: domjanmoni@gmail.com Honlap: http://www.inspiralstudio.hu http://inspiralstudio.hu/index.php/bemutatkozas/munkatarsaink/53-domjan-moni www.tavaszpont.com |
Kérdezz-felelek
Megnyert a bemutatkozása és majd nem mindennel egyet értek, amit Ön segítségül használ.
Nem hagyom magam befolyásolni, de sok mindenre nyitott vagyok.
Amiben nem hiszek, azt nem is fogadom el, mégis van itt valami:
- igen erős az intuicíóm
- képes vagyok \"megjeleníteni\" amit előtte megéreztem vagy akár \"szeretném\"
- nagyon erősen szélsőségekben gondolkodom, azaz a \" nagyon jót\" és \"nagyon rosszat\" is..
- és amikor megtörténik: megijedek; visszavonulok..hogy ne is gondoljak semmire..
- gyakorlatilag ösztöneimből és érzelmeimből cselekszem, élek
- ezért megijedek magamtól és másokat is \"elrettentek\"
- nagyon sok energia van bennem, de nem tudom \"kihasználni\"
- érzem, hogy ezt \"nem véletlenül kaptam\" és a JÓ szolgálatába kéne állítanom, de nem tudom hogyan?
1970.04.03.-án 13.30-kor Bp-en születtem.
Egyfolytában ugyan azon köröket futom, másoknál megérzem-megértem-sőt segítek (felhívnak, kiöntik a szívüket, megnyílnak előttem, olyan dolgokat mondanak el, amiről azt gondolom, hogy az ember csak a legjobb barátjának, de nem tartom velük szorosan a kapcsolatot!, stb, a legváratlanabb időpontokban is) ha problémájuk van, csak magamnál nem. MIÉRT?
Magammal kapcsolatban minden \"neki futásom\" kudarccal végződik..
Előre is köszönöm válaszát,
Klára
Alapvető egyensúlyhiányt vélek felfedezni a saját szükségleteire fordított figyelem és a mások igényeire való odafigyelés között. Természetes, hogy másoknak jó érzés, ha kiönthetik a szívüket Önnek, de ha ez egy bizonyos mértéket túllép, zavaró, megterhelő lehet. Az pedig az Ön feladata, hogy határok között tartsa ezt a viszonyrendszert, és kedvesen, mégis határozottan utasítsa vissza a már terhessé váló "megkereséseket". Ezenkívül azt sem ártana kitalálnia, hogy Önnek mire van szüksége, Ön kinek tudja kiönteni a szívét? Ha saját maga felé képes törődéssel fordulni, valószínűleg egy idő után egyre sikeresebbnek kezdi érezni magát minden területen.
Szeretettel, Domján Mónika 2011. 02. 03. 17:25
Életvezetéssel kapcsolatban szeretném Öntől kérdezni,h hogyan érdemes hatékonyan fellépni a zsarnok,önző,követelőző emberrel szemben?Aki a szegény én-t játssza folyamatosan,s ha nem az van amit ő akar, akkor megsértődik,mártírkodik.Szép szó,elbeszélgetés kapcsán hárít,nem lehet megközelíteni.Miből tanul?Mitől fog tisztelni?Pl.megígérem h felhívom,s nem teszem..ebből tanul pl előbb utóbb?Vagy megígérem meglátogatom, nem teszem... Ilyen esetben mindig vádaskodik, holott ő is megtehetné,de ő azzal magyarázza,h ő a szülő, én a gyerek, az én dolgom őfelőle érdeklődni.Volt,h többször eleget tettem,"megfeleltem" az se volt elég,abban is volt hiba.....Hát mondja meg, szeretet ez?Ez nem szeretetet...se az ő se az én részemről...De nem csak családtagokkal,másokkal is ezt teszi.Munkahelyén is mindenki rossz,csak ő jó..stb..
Mit tanácsol?Egy alapos beolvasást?Azzal még szívességet is tennék tán neki,mert a megfeleléssel csak erőszakosabb lesz...Miért mondják mégis h okos enged?Sztem én nem vagyok okos azzal,h engedek.
Köszönöm válaszát.
Tehát egy szülőjével kapcsolatos "játszmáról" van szó, amelybe Ön már belefáradt. Az efféle játszmákról érdemes tudni, hogy mindig két fél szükséges a fenntartásukhoz, tehát ha Ön, az egyik fél elkezd másképpen viselkedni, a helyzet szükségképpen változni fog. Várhatóan szülője tiltakozással reagál majd az új helyzetre, amely a konfliktus átmeneti súlyosbodását okozhatja, ilyenkor fontos az Ön tudatos kitartása.
És milyen változtatás hozhat eredményt? Először is önmagában fontos tisztáznia egy-két dolgot: milyennek szeretné látni a kapcsolatukat, s benne saját magát? Hogyan tudná legjobban, legőszintébben kifejezni szülője felé a szeretetét? Ehhez természetesen vissza kell találnia az iránta érzett szeretethez, többek között azzal, hogy megbocsátja neki az okozott sérelmeket, elfogadva, hogy szülője a tőle telhető legtöbbet tette meg Önért. Figyelmét a jó tulajdonságaira, tettei mögött megbúvó jó szándékra kell irányítania, nem pedig a hibákra és a sérelmekre, hiszen utóbbi esetben ezeket gyarapítja.
Nagyon fontos eldöntenie, hogy mit tud őszintén adni neki, milyen helyzetben tudja igazán jól - vagy legalábbis a jelenleginél jobban - érezni magát vele? Mit tud tenni egy ilyen helyzet megteremtéséért? Mi az, amit nem fogad el tőle? Hogyan tudja vele ezt tárgyilagosan, határozottan, mégsem bántóan közölni?
A legfontosabb kiindulópont ebben a munkában, hogy Ön az, aki bármit tud tenni a saját boldogságáért, és ezt kötelessége is megtennie, nem várhatja el másoktól. Mint ahogy nem felelős mások boldogságáért sem - ez az ő dolguk. Viszont úgy tud legtöbbet adni az Ön körül lévőknek, ha Ön már boldog - ez nem önzés, hanem önszeretet. Ezzel kapcsolatban figyelmébe ajánlom hasonló című írásomat: monikaesatarot.blog.hu/2010/08/06/onzes_es_onszeretet
Illetve személyesen is szívesen állok rendelkezésére a feltüntetett elérhetőségeimen.
Üdvözlettel, Domján Mónika 2011. 01. 27. 12:05