rehabilitációs járadék

Kedves Érdeklődő!

Mellékelem a hatályos jogszabályt tartalmazó linket, ahol a támogatásokat olvashatja:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500177.KOR

A különbség a rehabilitálhatóság kérdésében áll fenn a kétféle ellátás között. A rehabilitálhatóságot komplex minősítés során hozott szakvéleményben mondja ki az
Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy az érintett személy a munkaügyi központtal kialakított egyéni rehabilitációs tervének teljesítésével sikerrel visszavezethető a munka világába, erre mind egészségi állapota, mind képzettsége/szakképzettsége – mellyel kapcsolatban esetleg átképzés is történt – valamint a munkaerő piac igénye alapján esélye van.
Az egyéni rehabilitációs terv kialakítása során, ha a rehabilitációs járadékban részesülő keresőtevékenységet folytat, rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ez esetben a munkaügyi központ felveszi a foglalkoztatóval a kapcsolatot, a foglalkoztató 10 munkanapon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a foglalkoztató a rehabilitációt vállalja, e szerint kell a rehabilitációs megállapodást elkészíteni.
A rehabilitációs megállapodás alapján a járadékos többek között azt is vállalja, hogy a megállapodásban felajánlott munkahelyet elfogadja. A foglalkoztató számára az Flt. szerinti rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából is előnyös lehet a foglalkoztatás.


Keresőtevékenység – a járadék csökkentésével

A keresőtevékenység folytatása mind a rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapításánál, mind a járadék folyósítása mellett jelentőséggel bír, hasonlóan a rokkantsági nyugdíjhoz. A járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott.
A járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja


* a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90%-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét,
* de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
* Ez a megoldás a rokkantsági nyugdíjaknál nem szerepel, a keresőtevékenység vagy nem érinti, vagy kizárja a rokkantsági nyugdíj folyósítását, köztes megoldás nem lehetséges.



A járadékra és a nyugdíjra való jogosultság megszűnése

Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90%-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét. Rokkantsági nyugdíj esetében ugyanilyen feltételek bekövetkezése esetén történik az ellátás megszüntetése a keresőtevékenységre figyelemmel.
A rehabilitációs járadékra való jogosultságot a foglalkoztatással kapcsolatban a fekete munka is befolyásolja. A járadék folyósítása három hónapra szüneteltetésre
kerül, amennyiben munkaszerződés nélkül foglalkoztatják nevezettet.
Megszűnik a járadékra való jogosultság, amennyiben ismételten munkaszerződés nélkül történik a foglalkoztatás. Rokkantsági nyugdíj esetében a fekete munka soron kívüli orvosszakértői felülvizsgálatot jelent az ellátás folyósításának felfüggesztésével.


Foglalkoztatás – közterhek és munkajogi sajátosságok

A rehabilitációs járadék melletti munkavégzés esetén a járadékos munkavállaló saját jogú nyugdíjasnak minősül az 1997. évi LXXX. törvény 4. § 7. pontja alapján, ezért járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (9,5%) fizet e törvény 25. §-a szerint. Munkajogi tekintetben a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló több ponton más megítélés alá esik, mint a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló. Az Mt. 87/A. § határozza meg azt, hogy a törvény alkalmazása szempontjából mikor minősül nyugdíjasnak a munkavállaló. A jogszabályhely a)-g) pontja az öregségi illetve öregségi típusú nyugdíjban, h) pontja szerint a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy minősül nyugdíjasnak.

Tisztelettel,

Fejér Noémi
2011-10-05 22:02:52

Kedves Kérdező!

munkajogportal.hu/ado-tb-nyugdij/rehabilitaltak ezen az oldalon találhatja meg, milyen összegig dolgozhat, ill. az www.afsz.hu/engine.aspx?page=search olvashatja a legújabb változásokat, sajnos ebben a témában nagyon nehéz naprakésznek lenni, a Munkaügyi Központ hivatalos oldala a legmegbízhatóbb.
Elvileg ekkora összeggel és ennyi órában dolgozhat.

Tisztelettel,

Fejér Noémi
2011-03-15 22:33:18