|
Frank OrsolyaPszichológus, családi kommunikációs szakértőPszichológus, Gordon-instruktor CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer? Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel. Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt: Elérhetőségeim: E-mail: posta@arete.hu Honlap: http://www.szeresdjol.hu |
Kérdezz-felelek
37 éves, Budapesti nő vagyok., jelenleg boldog kapcsolatban élek egy elvált 42 éves férfival, akinek van két gyermeke is akiket imádok. Mindent összevetve boldog az életem. Ám az utóbbi pár héten nem vagyok nyugodt, két dolog miatt. A kisebbik leányzó elmondta, hogy testnevelő tanára több mint 2 éve zaklatja e-mailekkel, és behívogatja az irodájába. Egyszer már az édesanyja és az osztályfőnöke leállította a férfit,de nem értek el sok mindent. Mióta ezt elmondta nekem, nem tudok aludni, csak az jár a fejemben, hogy mi van ha bántja vagy megtámadja őt és azt én soha nem tudnám magamnak megbocsátani, de nem szólhatok különben soha nem bocsátja meg nekem.
a másik pedig hogy terhes vagyok, és tudom hogy ő ennek nagyon nem fog örülni. Tanácstalan vagyok, akármit teszek csak magamra haragítom, pedig nagyon fontos nekem!
Előre is köszönöm! :)
A kislány zaklatása dolgában azonnal lépnie kell. Az iskolában kell hogy legyen egy ún. gyerekvédelmi felelős, akinek az a feladata, hogy ilyesmiben eljárjon. A tanár munkáltatója az önkormányzat. Lehet, hogy nem lesz könnyű feladat, de a felnőttek felelőssége, hogy ne hagyják annyiban azt a gyakorlatot, amely az Ön mostohalánya és akárhány más fiatal lány pszichoszexuális fejlődését súlyosan veszélyezteti. Gondolom, a kislány apját is tájékoztatta és támogatását élvezi. Mivel őt jobban elfogadja a kislány, talán hasznosabb lenne, ha ő intézné ezt a dolgot. Az egész folyamatnak jobb úgy zajlania, hogy a kislány arról alig tudjon - nem titokban: egyszerűen nem az ő dolga. Az ilyen gyakorlatot a felnőtteknek kell felszámolniuk. Amikor ilyesmi történik a családban, fontos, hogy a külvilágban sikerüljön szövetségeseket keresni és találni. Sok sikert és elszántságot kívánok ehhez.
Ami a terhességet illeti, természetesen semmi értelme titkolózni - itt is a felnőttek felelősségvállalásán van a hangsúly. Mindkét felnőttnek tisztességesen közölnie kell, mi a helyzet, aztán pedig teret adni az ő érzéseinek, és időt arra, hogy megeméssze, hogy amit érez, azt szabadon kifejezze.
Azt gondolom, ez a két ok elegendő arra is, hogy a kislány egy pszichológus személyében saját, családon kívüli támaszt, bizalmast, jóbarátot találjon.
Ebben a családi rendszerben nincs semmi elrontva, csak észnél kell lenni, ügyesen, sok melegséggel és nyitottsággal kommunikálni, ahol szükséges, segítséget kérni. Minden jót!
Frank Orsolya 2011. 06. 12. 15:22