|
Kérdezz-felelek
Van egy 9 éves kislányom!Édesapjától 4 évvel ezelőtt elköltöztem édesanyámhoz!Sajnálatos módon ez nagyon megviselte őt!Mivel nem volt más lehetőségem,anyukámnál együtt aludtunk! Fél évvel később sikerült önálló lakásba költöznünk, ahol külön szobája lett ! Itt elég komoly alvás problémái lettek! Egyszerűen nem akart aludni! Elvittem pszichológushoz(1 évig járt rendszeresen),és a tanácsokat megfogadva teljesen elmúlt az alvászavara, legfőképpen a rendszerességre alapozva! Tavaly nyáron nem volt semmilyen problémánk, de 2 héttel ezelőtt 1 hetet az édesapjánál és az ő élettársánál töltött (mindkettőjüket nagyon szereti a lányom), és mióta hazajött, újra nem tud elaludni! Azt mondja, hogy fél, de nem mondja meg, hogy mitől! Előfordul, hogy nagy nehezen elalszik, de felébred 1-2 óra múlva, és egyből kiabálja, hogy anya! Kérdeztem tőle, hogy történt-e valami az apukájánál, de azt mondja, hogy nem!Tudna bármilyen tanácsot adni, hogy mit tegyek, hogy átsegítsem őt a félelmein és a nehézségein?Annyit sikerült kiderítenem, hogy az apukájánál is többször órákon keresztül sírt, hogy nem tud elaludni!Náluk egy szobában aludtak mind a hárman!
Köszönöm előre is!Tisztelettel:Pató Ildikó
Az elalvás előtti internetezés, televíziózás alváshigiénés szempontból bizonyítottan kedvezőtlen, a villódzó fény elalvási zavart, gyakori mikroébredéseket okoz, feltöredezi az alvásmintázatot. Minél idősebbek a gyerekek, annál többen néznek tévét, interneteznek esténként, és ez nagy befolyással van az alvás minőségére!Az önök esetében nem tudom h ez mennyire lehet meghatározó tényező az alvási problémát tekintve, erről nem írt, de mindenképpen tudnia kell!
Azt h konkrétan mi állhat az ön kislánya jelenlegi alvásproblémájának a hátterében, személyes konzultáció során ki tudjuk deríteni és annak megfelelően kezelni. Ha gondolja keressenek meg és nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Balogh Andrea 2012. 08. 01. 07:59
Két kisgyermek anyukája vagyok, a fiam 3 éves, fél napra óvódába jár, a lányom 10 hónapos.
A kisfiú kiegyensúlyozott jó alvó jól evő gyermek volt. Néhány hónapja jött a testvérféltékenység, ő is mászik, nem öltözködik egyedül és mindenben utánozza a kistestvérét. Illetve az óviban van egy elég vad kisfiú, akit a mi fiunk imád, de nagyon rossz hatással van rá. Egy ideig nem volt óviban a kisfiú és egyértelmüen látszott a mi fiúnk viselkedésén. A kistesvérét folyton bántja, fellöki, megüti szó szerint rá sem nézhet.
Érdekelne, hogy hogyan tudnám a viselkedését jó irányba terelni, hogy ne csinálja amit másoktól lát? És mi a jó büntetés a gyerekeknek, a sarokbaállitás beválik és biztonságos?
A kistestvér is problémás mert mióta megszületett nem alszik éjjelente. Ha jó napunk van akkor 2-4 alkalommal ébred. Azt olvastam ha nem kap semmit enni/inni éjjel akkor abbamarad. 3 hete próbálkozunk, de az elmult napokban óránként félóránként felsir. Néha nincs erőm bemenni hozzá, de ha bemegyek leginkább azonnal lefekszik, mintha csak látni akarna. A napirendje kiegyensúlyozott, a napközbeni alvásmennyiség a korának megfelelő, és semmilyen segitség nem kell neki elalváshoz, egy kicsi szeretet ölelés és alszik is. Mi lehet a probléma, amiért nem alszik, ezt kinőheti, és kb mikor? Az orvosnál is érdeklődtem meg a védőnőnél is, de nem tudtak tanáccsal ellátni.
Köszönettel Beatrix
Először is a testvérféltékenységgel kapcsolatban:
A testvérféltékenység nagyon érthető érzelem a nagyobb testvér részéről. Meg lehet őt érteni, hiszen a kistestvér születésével kevesebb figyelem jut rá és állandóan attól retteg, hogy a kistestvért a szülők jobban fogják majd szeretni, mint őt. Osztoznia kell majd a szereteten, amit meg kell tanulnia. Ez az osztozkodás számára azt jelenti, hogy neki kevesebb fog jutni, mint eddig. Valahol azt olvastam, hogy a gyerekek a testvér érkezését körülbelül úgy élik meg, mintha a férjünk egy szeretővel hazaállítani és onnantól kezdve őt is kellene szeretnünk. Na, már csak ez kéne!:) Így meg tudjuk érteni mit is éreznek szegény elsőszülöttek.
Kulcsfontosságú dolog, hogy a szülők hogyan kezelik a testvérféltékenységet. Néhány tipp ami oldhatja ezt a féltékenységet:
- Amikor szoptatunk, nyugodtan ott lehet velünk, esetleg hozzánk bújhat, mondhatunk együtt versikét a picinek, így ő sem fogja magát kirekesztve érezni.
- Adjunk neki feladatokat. Pl. odahozhatja ő a pelust, popsitörlőt, odaadhatja a kicsinek a cumit stb…Érezze, hogy szükségünk van a segítségére.
- Sok esetben segíthet, ha az anya a nagyobbal is tud kettesben lenni, vannak közös programjaik, amin csak ketten vesznek részt.
- Ha rokonok jönnek látogatóba, neki is hozzanak valami kicsi ajándékot, őt csodálják meg először, hallgassák meg milyen új mondókát tanult az oviban, így helyreáll a lelki békéje. Ellenkező esetben agresszióval próbálhatja felhívni magára a figyelmet.
- Tartsuk meg a régi rituálékat. Ha mondjuk anya minden este mesélt, akkor ezután is ő meséljen.
- Játszunk többet olyan játékokat, amelyek testi kontaktust igényelnek pl. csiklandozóst, gyömöszölőst, ölbe vevőset stb.
- Fontos, hogy amikor látod, hogy mondjuk, a nagy bántani készül a kicsit, lépj haladéktalanul közbe és próbáld meg megfogalmazni, amit érez. Például mondjuk neki: „Tudom, hogy rosszul esik, hogy sok időt vagyok a picivel, de gyorsan tegyük tisztába, etessük meg, hogy minél hamarabb tudjunk játszani”. Semmiképp se büntesd! Nagyon fontos, hogy érezze, hogy te megérted őt és tudod, hogy mi kavarog benne.
- Segíthet még, ha van egy külön kis területe, ami csak az övé. Ez lehet egy szekrény, egy polc, egy játéksarok, ahonnan a kistesó nem vehet el semmit. Ez csak és kizárólag az övé.
- Semmiképp se legyen kényszer számára, hogy szeresse a testvérét, mert minél jobban erre kényszerítik őket, annál jobban fognak ellenállni.
- Azokban a helyzetekben, amikor aranyos a testvérével, szeretgessük meg és dicsérjük meg nagyon!
- Mondjuk neki gyakran, hogy mennyire szeretjük!
- Sokszor előfordul, hogy 8-10 hónapig semmi jele nincs a testvérféltékenységnek. Viszont amikor már a kicsi is mászik, elveszi a nagy játékait, összegyűri a rajzait, akkor a nagy egyre dühösebb lesz rá és betolakodónak fogja érezni. Ilyenkor igyekezzünk megvédeni az érdekeit a kicsivel szemben.
- Ne csak mindig a nagyot szidjuk le. Derítsük ki, hogy mi történt valójában és ennek fényében járjunk el.
- Ne hasonlitgassuk a két gyereket. Minden gyermek más személyiség.
- Minden gyermeket az életkora szerint kezeljünk. A nagyobbnak legyen több joga, de több felelőssége is.
- Ha a testvérféltékenység kóros mértékben jelentkezik (pl. alvászavar, evési zavar, agresszivitás), mindenképp forduljunk szakemberhez.
A kistestvérrel alvásproblémájával kapcsolatosan csak annyi, hogy ki fogja nőni körülbelül 1 éves korára. Az tény viszont, hogy ha éjszaka nem kap sem inni, sem enni és nem kommunikálunk vele semmit, csak ha nagyon sír megsimogatjuk, akkor ez hogy átaludja az éjszakát hamarabb megvalósulhat.
Ha még bármi kérdése van nyugodtan keressen meg, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Balogh Andrea 2011. 02. 20. 10:56
A kisfiam 3éves elmúlt.
Egyedül nevelem.
Az a nagy próblémánk,hogy az édesapa elvitte szilveszterezni magukhoz,és jan.1-én hozta haza és azóta a kisfiam csak fénynél hajlandó elaludni,és van hogy egyedül nem is akar aluni.
Ezelött ilyen problémáink sohasem voltak.
Nyugodtan aludt,fény nélkül,egyedül.
De azóta minden megváltozott!
Nálunk a gyerek szobája elötti hallban kell égnie a villanynak.
A szobájában nem engedi a gyerek,pedig éjjelifénnyel is próbálkoztunk.
Csak a hallban éghet a villany.
Szeretném,ha újra olyan nyugodtan,fény nélkül tudna aludni a kisfiam.
Voltam vele orvosnál,és felirt gyógyszert és akkor nyugodtan átaludta az éjszakát.
Amint abba hagytuk a gyógyszer szedését újra előjöttek a problémák!
Én mindig is arra neveltem hogy egyedül aludjon.
Az apjánál állítolag van saját ágya,de nagyon furcsállom,hogy az apja barátnőjének,az anyukájával alszik mindig egy ágyban.
Próbáltam beszélni az apával erről,és nem sikerül vele megegyeznem,mi meg már teljesen ki vagyunk készülve a családban emiatt,nameg éjszaka mindig felriad a kicsi,fénynél is,így nagyon keveset alszunk éjszaka!
Mit tudunk mi csinálni ezzel?
Hogyan szüntethető meg a probléma?
Mi lehet ennek az oka?
Elölre is köszönöm segítő tanácsát!
Van valami szorongás, trauma a gyerekben amelyet nem tud feldolgozni és ez befolyásolja a nyugodt alvásképtelenséget. Az h ez pontosan mi lehet, sajnos csak személyesen tudjuk kideríteni, és kezelni. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: Balogh Andrea 2010. 09. 23. 10:58