iskolai magatartásproblémák

Tisztelt Andrea!

Kisfiam 8 éves 1. osztályos. Jó tanuló, a nevelési tanácsadó tanácsára 2-szer járta a nagycsoportot. Elvált szülő vagyok egy második házasságban. 1 éves volt a gyermek mikor elváltunk! A kapcsolat az édesapával rendszeres! Eleinte semmi gond nem volt az iskolában egy két fekete pont konfliktusért fiú társaival, elenyésző!!! Értékelések rendben! Karácsony előtt történt némi affér az édesapával, nem mehetett a hétvégére! Azóta nagyobb agresszivitás a tanár felé! Kevesebb munka az órákon, figyelmetlenség, csúnya beszéd! Ezzel szemben itthon semmi gond! Apánál sem! A láthatás ugyanaz ott alvás nem engedélyezve! Egy két renitens tanuló felé húzás, balhék! Nem beszél róla! Tanárnéni felvilágosított, hogy még Őt is elküldi a "kurva anyjába"! Elnézést a kifejezésért, de szó szerint, és szeretné visszakapni azt a kisgyereket, akit szeptemberben megismert! Nem tudom mit tegyek! Szégyellem magam és úgy érzem kudarcot vallottam! Mindent megkap! Nevelőapa hordja iskolába, edzésre! Rendezi. Vannak elvárások, de fizikai agresszió nincs! Kapcslatunk harmonikus, nincs veszekedés! Szeretném a tanácsát kérni! Köszönettel: Kis Henrietta Dunaújváros

Tisztelt Doktornő!
Nem is tudom hol kezdjem a történetünket! Fiam, amikor bekerült az óvodába-viszonylag könnyű beszoktatás után-kb. 2 évig nagyon szerette az egészet,aztán jött egy hatalmas váltás. Sírva indult reggel,sírva jött haza délután mondván"utálom az ovit". Bármit kérdeztünk tőle,semmit nem tudtunk kiszedni belőle. Aztán jött a beteges időszak:3 hét ovi,1 betegen otthon. Amikor rákérdeztem az óvónőnél mi lehet a probléma,szinte letámadott hogy kezelhetetlen a gyerek. Ekkor döntöttünk úgy a férjemmel,hogy máshová íratjuk.
Rettegve vártam az új évet az új óvodában,de már az első nap feltűnően jókedvűen jött haza. Az új óvónők nagyon jó képességű gyereknek tartották,az egész év "betegségmentesen"ment el.
Aztán megkezdődött az iskola...
Elsők között van a tanulásban,de kb.1 hónapja visszatért az a szörnyű viselkedés. Reggel sír,este sír,bármit kérdezünk nem válaszol. Már a tanító néni is szólt,hogy mi történhetett a családban,de semmi.
Teljesen el vagyok keseredve,kérem segítsen mit csináljunk!!
Nagyon kedves tanító nénik vannak,az osztálytársait rendszeresen át kell hívni hozzánk,úgyhogy tényleg nem értem.
Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Andrea!
Gyermekem 9 éves, 3. osztályos. Nagyon szeret iskolába járni, értelmes, okos fiú. A gond az, hogy figyelme nagyon hullámzó, ezáltal osztályzatban mért teljesítménye is. Vannak napok, amikor kitűnően tejesít, de néha ép az ellekezőjét. Ez inkább az írásos feladatoknál nyílvánul meg. A gyengébb napokon helyesírása borzasztó, betűket téveszt. Az olvasással és a számolással nincs probléma, mindent nagyon könnyen és gyorsan megjegyez, megtanul. A magatartásával sincs különösebb probléma, nagyon szeret fecsegni (néha a tanórákon is). Nagyon energikus (nem hyperaktív). Szeret lovagolni és azt fegyelmezetten is csinálja.
Mi lehet ennek a hullámzó teljesítménynek az oka?
Várom válaszát, tisztelettel: Rita

Kedves Andrea!
Az én fiacskám elmúlt 10 éves,most 4-es és időnként akadnak gondok a tanulással.Okos, a korához képest jóval előrébb jár gondolkodásban.Mégis előfordul,hogy hiába írjuk a leckefüzetet ő nem írja be az adott napra a házit ha igen akkor meg utólag kiderül,hogy nem is jót írt fel.Sok a beírás hogy nincs házi,nincs felszerelés stb.Pedig mi apával együtt mindent megteszünk,hogy segítsük.Előre beírjuk a leckefüzetbe a másnapi órákat,hogy neki csak oda kelljen írni a kapott házit,bepakoljuk együtt a táskát és leellenőrzünk mindent.Itthon nyugodt körülmények vannak nincs vita,veszekedés.Amit lehet megkap,persze korlátok azért vannak és a lecke hiány vagy fekete pontok után mindig van egy kis bünti ami abban merül ki hogy 1-2 hétig nincs számítógép vagy tv.De sohasem kiabálunk vele és testi fenyítés sincs.Mi a párommal ebben nőttünk fel és megfogadtuk,hogy a mi gyermekünk ezt soha sem tapasztalhatja meg.Nem olyan régen volt egy eset,hogy a fiacskám eljátszotta,hogy mennyire fáj a hasa.Persze másnap orvoshoz vittem de ott nem találtak semmit.2-3 nap diéta és addig nem mehetett suliba.Egyből nem volt semmi baja.A 3 nap így telt el azután mire megint menni kellett estére újra elővette a hasfájós trükköt.Ezúttal nem dőltünk be és igen is elvittük.Bár annak árán,hogy hol én hol apa itthon maradt elkísérni őt mert bár megígérte hogy elindul mégis fél óra múlva már hívott apa,hogy a gyerek otthon van mert fáj a hasa ezért pár nap kísérgetni kellett,úgy nem volt semmi baja.Kifaggattuk,hogy talán az úton bántja valaki,esetleg látott valamit ami miatt nem mer egyedül menni? Vagy a suliban bántják? De mindenre nemmel felelt és nem tudott magyarázatot adni.Egyszer annyit mondott egy nagyobb füllentés után - ami egy két hétig dugdosott ellenőrző pár beírással és még nem osztották ki című műsorról szólt-hogy azért csinálja hogy nem azonnal mondja meg ha baj van a suliban a leckével vagy esetleg beírtak valamit mert fél a büntetéstől,hogy eltiltjuk a géptől vagy tv-től,esetleg nem jöhet át hozzá más gyerek játszani.És ez olyan rosszul esett nekünk hogy hazudik a gyerek,pedig soha senki nem bántja.Összesen annyi a bünti amit már előzőleg is leírtam.
Úgy éreztem valamit rosszul csinálunk.Pedig annyi mindent kitaláltunk a tanárnénivel is,hogy felírja a leckét a gyerek és ő ellenőrzi és mindennap aláírja,hogy tuti jót írt fel.Ami nem volt kész pótoltuk és utólag bemutatta,felmondat stb.2 naponta találkoztunk a terem előtt,hogy lássa hogy én beszélgetek a tanárnénivel és mindenről tudok.ez egy darabig működött is de a végtelenségig nem mehet így.Most egyébként "csend" van.Rendesen jár egyedül igaz még mindig van fekete pont és már egyes is,de kapott igazgatói dicséretet és sok kis ötöst.Nem verekedős,nem magányos vannak kis barátai is.Nem értem mi lehet a baj.Jövőre másik iskolába szeretném átíratni,mert sajnos ez a suli nem sokat nyújt és egyre rosszabb a szülői közösség is.A jelenlegi iskolában van pszichológus,csak eddig nem sikerült hozzá bejutni.Ha gond van azt gondolom vinnem kéne hozzá de ilyenkor mikor minden jó nem érzem szükségét ugyanakkor bánt a dolog hogy nem cselekszem.Nem tudom mit kéne tenni.Kérem kedves Andrea adjon valami tanácsot ,útmutatót,hogy ez a kisember ne sérüljön lelkileg és segíthessünk neki.
Előre is köszönöm a válaszát.
Üdv Ida