|
Kérdezz-felelek
Kisfiam 6 éves múlt agresszív viselkedésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni, leginkább, hogy kihez tudok fordulni tanácsért, hogyan kezeljem az ügyet. Tavaly augusztusban, mikor hazaérkezett a nagyszülőktől történt először az, hogy egy boltban,az általa kiválasztott játékra nemet mondtam, minek hatására nekem esett, fizikailag bántalmazott, ez nagyjából pár percig tartott, nem tudtam lenyugtatni, ököllel ütött, harapott, majd egyszer csak visszazökkent, akkor ölelt, bújt, sírt. Beszélgettünk róla, már amennyire lehet egy 6 évessel és megígérte, hogy soha ilyen nem lesz többet. Sajnos pár napja a parkban, arra a mondatomra, hogy indulunk haza, újra megtörtént. Augusztus óta ez egyszer sem fordult elő, viszont most visszatért. A testvérét (13) is volt, hogy meg-megüti, de ezeket csak apró veszekedéseknek gondoltam, ám a hétvégi kitörése egyértelművé tette számomra, hogy baj van.Előre is köszönöm a választ. Üdvözlettel Andrea
A leírtak alapján én mindenképpen javasolnék önöknek első körben egy személyes konzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt az állapotot és az annak megfelelő kezelést.
Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton.
Elérhetőségem: 06303550177.
Üdv. : Balogh Andrea 2019. 04. 06. 06:46
Egy-két hete vannak dühkitörései, de mindig hirtelen égből villámcsapás módjára.
Tegnap szabadidő töltésből hazafelé jövet megemlítettük neki nincs otthon semmi ebéd ezért elmegyünk a Mekibe egy két szendvicsért, de mivel semmi sincs otthon ezért megálltunk egy útmegletti pékségnél vettünk ezt azt, erre ő azt hitte nem megyünk a mekibe, hisztiként kezdődött majd átment dührohamba nem tudtunk vele mit kezdeni ezért nem mentünk sehova csak haza. Na ekkor még rosszabb lett , persze folyamatosan mondogatta (menjünk a mekibe) majd összesen 25-35 perc után abbahagyta nagy hüppögésekkel mintha semmi sem történt volna és elnézést kért a hisztiért amire ő azt mondta véletlen volt.
Nem szokott nála ilyen sűrűen előfordulni, ma ismét sajnos.
15-én lesz a szülinapja édesanyjával vitatkozott hogy ő nem akar menni fürödni, anya erre (tudod kisfiam ha nem hallgatsz rám, akkor nem kapsz semmilyen ajándékot a szülinapodra) erre megint kitört belőle, megint 20-25 percig se vigasztalni se jobbra bírni nem lehetett, persze ezalatt az idő alatt levetkőztünk, fürdettük, fel lett öltöztetve, majd az ágyába téve mesekapcsolás után hüppögve lehiggadt. közbe folyamatosan mondta, hogy anya ugye lesz ajándék vagy százszor a kitörés alatt.
Mint szülőknek nagyon rossz, mivel nem tudjuk miért ez a viselkedés. Nagyon félünk hogy valami nagyobb probléma van a kisfiunkkal.
Már tíz hónapos korában úgy közeledett a gyermekekhez, hogy megütötte őket, majd a bölcsibe is sokat verekedett de ott azt mondták nem dühből hanem szeretetkimutatásból nem simogat hanem üt, odabújik megöleli a gyerekeket majd belemar és megcsípte, talán most ebből lejjebb adott de az oviba megint mondják az óvónénik és a dadusok, hogy megint sajnos közeledéskor odaüt, játékon veszekedés miatt sosem csinálta eddig de most már azért is.
Elnézést kérek a hosszúra sikerült, de sajnos belemerültem a panaszkodásban.
Üdvözlettel az aggódó Apa.
Amennyiben több hete fenn áll ez a viselkedés változás a gyereknél, mindenképpen érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust, aki segíthet kideríteni, hogy mi az ami a viselkedés hátterében meghúzódik és annak megfelelően kezelni ezt az állapotot.
Minden jót kívánok önöknek.
Üdv. : Balogh Andrea 2018. 11. 20. 13:57
Személyes konzultáció szükséges ahhoz, hogy egy gyermekpszichológus meg tudja állapítani azt, hogy mi állhat a kisfia viselkedésének a hátterében, és a diagnózis felállítását követően kezelni lehessen ezt az állapotot.
Minél előbb keressenek meg egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani önöknek.
Minden jót kívánok.
Üdv. : Balogh Andrea 2018. 06. 09. 06:30
A 9 éves kislányunk, hosszas vívódás, és szemmel látható lelki őrlődés után a tegnapi nap folyamán - zokogva, könnyek között - elárulta egy nagy titkát az édesanyjának. Mégpedig, hogy az elmúlt 1 év során többször is, szándékosan a wc mellé guggolt le, és oda pisilt az iskolában. Azt mondja, hogy az egész annak a hatására történt, hogy a testvérével kb 1 évvel ezelőtt a közös tabletjükön pisilő fiúkat és lányokat néztek, illetve még elképzelhető, hogy mást is láttak, de erről nem tudtak/akartak többet mesélni. Ezt már tudtuk korábban is, mivel ők már ezt elárulták. Viszont ez a "rendszeres" wc mellé pisilés számunkra is nagyon új és meglepő... Szegény kislányom teljesen tisztában van vele, hogy ez egyáltalán nem egy megszokott viselkedés, és teljesen kétségbe van esve - mi is -, hogy mi lehet a baj vele. Tudni kell róla, hogy jellemzően kiegyensúlyozott, tökéletes a kapcsolata velünk, és a testvérével is, viszont nem egy bátor, "bevállalós" típus, azaz az még furcsább ebben a szituációban, hogy hogyan is meri megkockáztatni a lebukás veszélyét egy gyakorlatilag nyilvános mellékhelységben, miközben mondjuk még egy boltba se mer egyedül bemenni. Úgy érezzük, hogy valami olyan titkos "élményt" ad neki ez a cselekvés, amely még a belső félelmeit is felülírja. Szeretnénk - illetve én (apa) elvileg nem tudhatok róla, hogy mi történt - beszélni vele erről az egészről, de nem igazán tudjuk, hogy mi is lehetne ennek a párbeszédnek a medre, hogyan is lehetne vele erről úgy kommunikálni, hogy ne zaklassuk fel, a pillanatnyilag amúgy is labilis kis lelkét. Előre is köszönöm válaszát!
Azt gondolom, hogy ennek a viselkedésnek sokkal mélyebb érzelmi háttere van, mint hogy csupán a félelmeket felülírja. Mindenképpen javasolnék önöknek egy gyermekpszichológiai konzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a kialakult állapotot és az annak megfelelő kezelést. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. : Balogh Andrea 2018. 02. 03. 07:14
Igen nagy évek óta tartó problémával fordulok Önhöz.
Gyermekem Domi 6 éves lett most nem rég évek óta tartó óvodai problémánk van a lányom szerint aki óvodapedagógus engedékeny szülő vagyok. Most jártunk nemrég nev. tan ba mely igazán nem oldotta meg a problémát. Domi mindennapos szinten problémás az oviban többnyire órdít, zavar más gyerekeket, belerúg, belemar ha elveszik tőle a játékokat. Lányom évek óta az ovi váltást hangsúlyozta melyet sajnos már nem tudok megvalósítani mivel iskola köteles lesz jövőre. Bekerült az óviba azonnal a nev. tan.ba kezdtünk harapott mart aztán mondták nem kell neki a nevelési tan.-dó. Tavaly egy csoport társa folyamatosan verte ököllel is ő vissza adta a tavalyi évet állandó büntibe töltötte bent mi dicsértük hangsúlyoztuk mit hogy kell. Most már nem tudom mi tévő legyek és januárban egy neurológiai vizsgáltra megyünk a Heim Pálba de az óvis helyzet mindennapos a de-löttös óvónővel borzasztóan viselkedik aki nem kedvelte du-tános óvónő most dicsérgeti jó lett a kapcsolatuk. Nem verjük, normális családi életet élünk apa engem nem ver nem iszik most letettük a cigit is változtatunk de ő csak ígérget nekünk és semmit nem tart be lányom folyamatosan elbeszélget vele és mondja hogy Domi nem tartja be a szavát és mi se fogjuk tartani amit megígérünk neki kérdi a problémát tőle de igazán nem tudjuk. Családsegítőbe és a vezető és saját óvónőjének is kifejtettem évekkel ezelőtt már nem volt a probléma kezelve a tavalyi év borzalom volt és elmondtam nekik ha engem a munkahelyem szid és büntet az rögződik bennem hogy rossz vagyok ott szidták mi itthon dicsértük. Az óvi állandóan azzal reagált hogy támadjuk az ovit az ő 30 éves munkájukat elmondtuk hogy nem csak nem értünk egyet és nincsenek a konfliktusok kellő képen kezelve és már az elején sem voltak ha van egy probléma én nem vagyok ott hogy elmagyarázzam a könyvet kérje el a másik tőle és ne kapja ki Domi kezéből ő erre belerúg vagy karmol. Évekig egyedül játszott 2 műtéte volt alig járt oviba ez is a probléma forrása ezt is elmondtam. Most is és inden anyák napján kihagyták a szereplésből hogy ő nem hajlandó most is az volt a válasz inkább nem erőltetnék és mondtam hogy kérném hogy vonják bele valahogy csodás hangja van és tudja összes verset egy luca napi szereplése volt. Most tegnap is beszéltem a lányommal ami után azt gondolom Domi a dühét mérgét úgy vezeti talán le hogy másik gyereket bánt nem tudja ezt kezelni. Sajnos miért rossz kedvű és dühös nem tudjuk magyarázzuk hogy mi se bántunk mást ha mérgesek vagyunk. Minden nap egyre rosszabb és csak panasz van délelőtt ordít bántalmaz már nem tudjuk mi tévők legyünk ebben kérnénk az Ön segítségét mitévők legyünk?
Köszönettel és Üdvözlettel Nagyné Marcsi
Mindenképp forduljanak ezzel a problémával gyermekpszichológushoz, aki konkrétan segíteni tud önöknek abban, h a gyermek viselkedésbeli problémáit hogyan kezeljék, ill. a szülőknek is nevelésbeli tanácsokkal tud szolgálni. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Balogh Andrea 2016. 01. 03. 19:20
Azt gondolom, h az óvodai konfliktusokat, amennyiben csak ott jelentkezik a probléma, az óvónéniknek kell tudni rendezniük, ezért ne büntesse a kisfiát. Amennyiben otthon is jelentkezik bármilyen viselkedésbeli probléma, ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: Balogh Andrea 2016. 01. 03. 18:46
A gondok vele: Nagyon sokat raplizik...nem akar enni rendesen...vissza felesel kiabál...jóformán mindenen sír sokszor még a kis apróságokon is elkezd sírni vagy raplizni.....pl. ha kimegyek a szobából raplizik h várjam meg addig kise mehetek a szobából mert földhöz csapja magát...ha meg nem akar kijönni velem akkor utána 10 percére rá kijön a konyhaba es elkezd sírni azon h benthagytam őt és hiaba magyarazom neki hogy azert hagytam ben mert nem akart kijönni nem is figyel rám csak raplizik....de meg sok ilyen dolog van ami miatt sír...meg sokszor abszolutt nem figyel ránk például ha valamit elakarok magyarazni neki mert például rosszat csinalt es megakarom magyarázni h nenszabad csinalni és magyarázom h miert nem, nem is figyel oda egészen masrol kezd el beszélni ......kezdtuk vele taníttani a szineket is és azis fura nekem hogy abszolutt nemtanulja a szineket hiaba ülok le vele tanulni...elmondunk kozossen egy fajta szint vagy 10 szer utána mondok egy masik szint s utána vissza kérdek az elozore es nem tudja...pedig vagy 10szer elmondtuk mar probaltam sokféle képpen de akkor se jegyzi meg...olyan mint ha nemfogná fel vagy en nem is tudom hogy ez mitol lehet ...vagy ha túlságossan ra jon a rapli van hogy vagdalódzik vagy üti magát.... vagy van hogy nem engedek meg neki valamit es egyszer csak össze esik ugy mint ha elájulna de csak direkt csinálja....ezek mitől lehetnek orvoshoz kéne fordulnom??? Vagy ez normális ebben a korban?? Ja még annyi hogy a raplik napi szintesek nincs olyan nap h ne kezdene el raplizni vagy kiabálni velunk.. Legyen oly kedves és írjon vissza hogy mégis mit tegyek mert ez már nagyon aggaszt félek hogy esetleg valami baja lehet a lányomnak.. Köszönöm addigis. Viszlát
Ebben a korban a gyerekek már rendesen próbára teszik a szülők tűrőképességet, próbálgatják a határokat, és mivel ebben a korban a gyerekek viselkedése nagy mértékben előrejelzi a kamaszkorban ill. serdülőkorban várható viselkedésformát, itt az ideje h jól meghatározott határokat, kereteket szabjunk meg nekik. Nagyon jól fel kell ezt építeni, ezért érdemes lenne eljönnie önnek egy pszichológiai konzultációra, ahol részletesen el tudom mondani a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: Balogh Andrea 2014. 10. 28. 15:40
Egy kérdéssel fordulnék önhöz. Kisfiam most kezdte az első osztályt az elmúlt egy hónapban semmilyen komoly probléma nem volt vele. Viszont most sorozatban beírásokat kap az üzenőfüzetébe hogy össze firkálta társa dolgait széttépte a könyvborítóját. Azt gondolom ezek nem olyan eget verően nagy gondok. De a minap az osztályfőnöke behívatott mert verekszik. És a nagyobbik baj az az hogy kislányt bántott. Érthetetlenül állok a dolgok előtt mert soha nem bántott kislányt. Vannak sajnos problémák az apukával eléggé hirtelen haragú és sokszor sajnos örjöng ezt látja a gyerek. Nem tudom mit csinálhatok hogy terljem őt a helyes viselkedés felé. El vagyok nagyon keseredve. Remélem tud nekem segíteni mert már nem tudom mit tegyek.
Várom mielőbbi válaszát egy aggódó édesanya.
Tisztelettel Zsolcainé Krisztina
Ebben a korban a gyerekek már rendesen próbára teszik a szülők tűrőképességét, próbálgatják a határokat, és mivel ebben a korban a gyerekek viselkedése nagy mértékben előrejelzi a kamaszkorban ill. serdülőkorban várható viselkedésformát, itt az ideje h jól meghatározott határokat, kereteket szabjunk meg nekik. Nagyon jól fel kell ezt építeni, ezért érdemes lenne eljönnie önnek egy pszichológiai konzultációra, ahol részletesen el tudom mondani a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Balogh Andrea 2014. 10. 14. 09:28
A kislányom 4éves volt most májusban,és kora szülőt volt 31 hétre született 1490. ő most óvodás középső csoportos. Az óvónő szerint fejletlen, nem úgy fejlődik, mint ahogyan egy 4évesnek kellene. A viselkedésével vannak gondok, szétszórt, többször is szólni kel neki mire hajlandó figyelni. mozgásával is több probléma van, kötöttek az izmai. Nem akar öltözködni, orrot fújni, stb. Nem tud be illeszkedni a csoportba, nagyon vissza húzódó, szégyellős, nem minden esetben hajlandó a gyerekkel játszani, nagyon nehezen nyílik meg másoknak idegenek előtt pláne.Meg sem szólal,az oviban akár egész nap. Ha viszem az uncsitesojéknál akiket nagyon ritkán lát makszx egy fél óra után meg nyílik elütök és ővelük a gyerekkel játszik puszilgassa őket. Nem értem az oviban a viselkedését, bár lehet szerintem az is be folyásoláhatya tavaly nem abban a csoportba járt mint most áttették és nagyobbakkal járnak egy csoportba.
Erika.
Először is elfelejtette feltenni a leírás után a kérdését, de amennyiben az a kérdése h ez fog-e változni, úgy az a tapasztalatom, hogy a koraszülötteknek valóban több idő kell ahhoz h utolérjék társaikat, de amennyiben rendszeresen meg van a mozgásfejlesztésük, és érzelmileg is minden rendben alakul a környezetükben, úgy 5-6 éves korukra elérik azt a fejlettségi szintet amivel kortársaik rendelkeznek!Természetesen sok munkát, plusz foglalkozásokat igényelnek ezek a gyerekek, és nem utolsó sorban sok szeretetre van szükségük, az minden helyzetben segít áthidalni a problémákat.
Üdv.: Balogh Andrea 2012. 10. 10. 16:42
Ebben a korban a gyerekek már rendesen próbára teszik a szülők tűrőképességét, próbálgatják a határokat, és mivel ebben a korban a gyerekek viselkedése nagy mértékben előrejelzi a kamaszkorban ill. serdülőkorban várható viselkedésformát, itt az ideje h jól meghatározott határokat, kereteket szabjunk meg nekik. Nagyon jól fel kell ezt építeni, ezért érdemes lenne eljönnie önnek egy pszichológiai konzultációra, ahol részletesen el tudom mondani a teendőket. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: Balogh Andrea 2011. 04. 25. 09:59
Az ön által leírtak alapján nagyon összetett a háttér amely a fia viselkedés változását eredményezi. Ezen felül az is közrejátszik, hogy éppen a kamaszkor kezdeti nehézségeit is át kell élnie, apakép nélkül. Keressenek meg ha tehetik és szívesen segítek, mert ebből otthoni körülmények között képtelenség kilábalni. Elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: Balogh Andrea 2011. 02. 12. 16:54