|
Kérdezz-felelek
Segítséget szeretnék kérni! 12 éves fiam iskolafóbiában szenved fő ok a testnevelés. Tudni kell, hogy a korához képest súlyfelesleggel küzd, ebből kifolyólag nem tud úgy teljesíteni, mint osztálytársai. Minden tantárgyból kitűnő tanuló, kivétel testnevelés, amiből félévkor 3-as volt azóta meg csak rosszabb. Minden reggel hasfájás, fejfájás, hányinger. Többször itthon maradt, mert olyan rosszul lett, hogy nem tudtam iskolába engedni, de amint tudja, hogy nem kell iskolába menni semmi baja. Volt, hogy a testnevelés óra előtt lett rosszul és hazaküldték. Gyermekorvossal beszéltem ő az mondja, majd kinövi. De addig a gyerek teljesen kikészül. Fél, hogy nem hozza a várt szintet az órán és kinevetik, a tanár leszidja, és rossz jegyet kap. Az fiam nagyon maximalista „sajnos” nehezen viseli a kudarcokat. Én soha nem szidtam le, ha rossz jegyet kapott, sőt én avval próbálom biztatni „ami tudom, hogy nem jó, de már nem tudom, hogy mit csináljak”hogy nem baj, ha rosszabb jegyet kap, csak próbálja megcsinálni. Mit tudnák csinálni hogy ez a helyzet megváltozzon és a fiam merjen iskolába menni!
Köszönöm!
A fóbiás szorongások közül külön említést érdemel az iskolafóbia, melynek kezdete általában fokozatos és az iskolába indulás körüli nehézségekben mutatkozik meg először. Az iskolába menés megtagadása különböző fokú lehet. Van aki össze sem pakol, el sem akar indulni és vannak akik az indulás előtti pillanatban gondolják meg magukat. Gyakoriak a testi panaszok, mint hasi fájdalom, hasmenés, fejfájás. A gyermek viselkedése szorongást tükröz, depresszív vonások is jelentkezhetnek. Az iskolafóbia mögött rendszerint a gyermek érzelmi problémái tárhatók fel, ami az önbizalom hiányában és nagyfokú függőségi igényben jelenik meg. Az iskolafóbia bármikor megjelenhet az iskolába járás időszakában, a leggyakoribb az előfordulása a korai serdülőkorban.
A 10 éves kor után jelentkező iskolafóbiák esetében a kiváltó ok rendszerint már nem a szeparációs szorongás, hanem a kortársaktól, a kudarctól, a megaláztatástól vagy a nevetségessé válástól való félelem. Ezek a gyerekek, kételkednek saját képességeikben, félnek a megmérettetéstől, rettegnek attól, hogy mások előtt meg kell szólalniuk. Sajnos a gyermek félelme gyakran nem alaptalan: minden iskolában vannak rettegett tanárok, akiktől félni kell, mert megalázzák és nevetségessé teszik a gyerekeket. A legtöbb tanár persze nem ilyen, de ez sajnos nem mindig elég. Lehetnek rossz osztályközösségek vagy agresszív társak, akik pokollá teszik a gyengébb, félénkebb gyerekek iskolai életét. Mivel az iskolából huzamosabb ideig kimaradni nagyon nehéz, az iskolafóbiás gyerek minden tiltakozása ellenére elég hosszú ideig kényszerülhet arra, hogy naponta szembenézzen azokkal a helyzetekkel, amelyektől retteg. Ilyenkor pánikreakciók, szorongásrohamok léphetnek fel, melyeket a serdülők már inkább agresszív kitörésnek álcáznak. Emiatt ezeket a gyerekeket a pedagógusok rendszerint félreismerik, és a valóságtól gyökeresen eltérő jellemzéssel küldik őket pszichológushoz.
Az iskolafóbia gyógyításában nemcsak a szülők és a szakemberek, de a tanárok szerepe is nagyon fontos: a sikeres kezeléshez a család, az iskola és a pszichológus együttes munkája szükséges. Ha gondolja keressenek meg, nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: Balogh Andrea 2012. 03. 06. 05:58