Jó napot kívánok,
roviden elmesélem én szemszogembol a dolgokat.
Péter vagyok egy szlovákiai nagy falucskából, 42 éves.
Feleségemmel 1999 óta egyutt vagyunk, vagyis 18 -eves belé szerettem. Kozel kaltunk egymáshoz, jártam is hozzájuk virágért.
9 -év egyutt toltott ido után szakítottunk, de 1 év után osszejottunk és ossze is házasodtunk.
2009 ben megszuletett a kislányunk Emma, aki nagyon eleven gyerek volt. Nagyon ugyes kislány, aki gimnasztikázott 4 évig, focizott 4-évig, rajzra járt, és most megmaradt az úszás a hátgerince miatt. Szerintem szeretetben volt nevelve, néha kapott csak a seggére.
Amúgy tesómnak is 2009-ben szueletett a kislánya Tamara, hozzáteszem...
2016-ban megyszuletett a kisfiunk, Kristóf, aki szintén ugyeske és eleven. Szeretném ha focizna mint at apja, szeret focizni, de nem akar csapatban rugni a bort. Szeret fozni, bicizni, legozni, építeni, stb.
2016-ban szuletett a tesom kisfia is, Viktor, csak hozzáteszem.
Problémák akor kezdodtek, amikor az Emma a puberta korszakába lépett, am´hy addig szeretett tanulni, egyesei (5-i voltak) 8-ig osztályig.
Szóval jott a puberta, menstruáció...és minden megváltozott.
És kezdtunk mi mint szulok veszekedni is, foleg a gyerekek miatt.
Most már nem szeret tanulni, nem érdekli semmi, nem érdekli hogy mi lesz késobb stb. csak a papával kint lenni és csavarogni, állatoknál lenni stb.
Múltkor kicsit beszólt neki a tesóm, akinek a Tamarája tiszta egyes (5), hogy ne már 3-as lesz a bizibe. Amúgy csak kettesei (4) vannak, még egyesei (5).
Nagyon megsértodott, elmondta az anyjának, persze a feleségem beszólt az én anyumnak, hogy mit képzelnek stb.....
Szóval áll a bál nálunk....jaj és elkezdett káromkodni is, amit mi nem szokunk, csak néha jon ki a szánkon. Még hozzáteszem, hogy a feleségem is ki van akadva már pár éve a testvéremre, és ezt mondogatja mindig. Szerintem ez is elindította az Emmában a lavínát.
Szóval a kérdésem a kovetkezo:
- Mit tegyek mint apa, akit most ignorál, nem fogad szót nekem...Ha mondom neki, hogy tanuljon , akkor csak kiabál, és csapkod.
Még utoljára hozzáteszem, hogy az anyósomék nagyon beleavatkoznak az életunkbe.
koszonettel
Mészáros Péter

Üdvözletem!
3 gyermekes anya vagyok,22,18,15 éves fiúké.
A két nagyobb gyermekem felnőlt minden különösebb baj nélkül.A legkisebb viszont tavaj szeptembertől rengeteget változott,nem tanul csavarog lóg az iskolából.3 műszakban dolgozom most jelenleg délelőttös vagyok,férjem délutános,elindította 7:30-kor az iskolába én 11kor lettem felhívva,hogy nem ment iskolába a fiam.Mikor megkérdezem miért kell órákra eltűnni azt mondja nem hallgatjuk meg,viszont ha beszélgetni szeretnénk nem figyel ránk..
Elég rossz barátokat talált most magának,és én nem tudom mit tegyek,hova forduljak ,kevésnek érzem magam ehhez.
Válaszát köszönöm.
Ildikó

Kedves Andrea!

A fiam miatt nagyon aggódom,vele kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni!
Miután a 2.szakközepet kezdte el, lóg az iskolából,elalszik rendszeresen,,tele van igazolatlannal,elő sem vette még ebben a tanévben a könyvét,nem érdekli,mindenből szinte bukásra áll,annak ellenére,hogy nagyon okos magas IQ-val rendelkezik.(csináltak vele egy nagyon komoly IQ tesztet),most volt fegyelmi tárgyalása,mert csúfoltak egy tanárt,és a fiam úgy állt ki a társa mellett,hogy egy széket rúgott a tanár felé. Azt mondta ha kirúgják dolgozni sem fog,meghát még nem is dolgozhat hisz csak 16 és fél éves.
Nekem nem sok a tekintélyem előtte. férfi minta sajnos nincs egyáltalán az életében,az apukája teljes cserbenhagyásának a fájdalma ,még érzem mindig ott kisért a kis lelkében,amitől aztán én is szenvedek,mint "boxzsákja". Próbálnék határozottabb lenni,betartatni vele a házirendet,pl. 10 kor lefekvés),amit együtt (gordon módszerrel alkottunk),de ilyenkor megfenyeget,úgyhogy inkább visszahúzódom.. :-(
Szörnyű társaságba keveredett,iszik minden hétvégén,cigizik,aminek az az erdeménye,hogy fél éve köhög ,hiába viszem egyik orvostól a másikig,és egyre többet fáj a hasa,egyfolytában kimerült,gyenge.. Rettegek nehogy a mája,a hasnyálmirigye,vagy a belei tönkremenjenek,mivel az ő szervei még fejlődésben vannak.
..hiába mondom el neki a következményeket,elvittem a "kontraszt" kiállításra is ,sőt eljött velem Dr. Zacher Gábor egy előadására is itt az egyetemen,de hiába,teljes tagadásban van.
Akkor megpróbáltam a háziorvosnál előhozni,hogy a panaszainak valószinű a cigi és az alkohol a kiváltója,mire a háziorvos nagyon gorombán lekiabált a füle hallatára,hogy hagyjam békén szerencsétlen gyereket, szégyeljem magam,biztos nem törődöm vele az a baja.

Szóval itt állok teljes kétségbeesésben,tehetelenül,hogy mi lesz az ő kis életével,egészségével?


Nagyon köszönöm előre is a segítségét!

Üdvözlettel:
Ildikó

Kedves Andrea !
3 gyermekem van egy 9 (lány) 13 (fiú) és egy jövőhónapban 18 éves lányom. A legnagyobb lányom problémájával fordulok önhöz. Az utóbbi években főleg az elmúlt évben tapasztaltam mintha lányom vissza fele fejlődne . Soha nem volt az a fiúzós, hajnalig bulizós fajta, az utóbbi időben viszont alig jár el szórakozni, ha hívják a barátai különböző okokat talál ki csak ne kelljen mennie. 14-15 éves korában eljárt a barátaival többször szórakozni , jöttek a kamaszkori lázadások önállósodásra való hajlam , emellett kollégista is volt amit imádott. Az elmúlt 2 évben egy teljseen normális felelősségteljes kamasznak gondoltam amivel meg voltam elégedve, de a mostani viselkedése aggaszt. Mikor elment koliba 15 éves korában alig várta hogy "megszabaduljon tőlünk" volt hogy hétvégén is bent maradt bulizni. Most viszont amint péntek van siet haza ,látom rajta hogy nem akar vissza menni naponta többször felhív panaszkodik hogy haza akar jönni , hétvégente nem jár el sehova pedig a barátai rendszeresen hívják. Azt veszem észre hogy a 9 éves lányom önállóbb . Esténként legalább 10 plüss állattal alszik, képes összeveszni e hugával egy csokin vagy hogy melyik mesét nézzék. Szívesebben ül le velem tv-ni mint hogy elmenjen a barátaival. Szereti ha simogatom vagy képes kiverni a balhét ha a húga meseolvasásáról lemarad. Ami pedig a legjobban aggaszt azok a hisztirohamai ami valósággal olyanok mint egy 6 évesé . Mondhatnám hogy ilyen a lányom lassan érik soha nem volt egy lázadó kamasz , de ilyen mértékben az elmúlt években nem tapasztaltam, és azt gondolom egy 18 éves lánynak nem így kellene viselkednie.
Van 3 unokatestvére akikért valósággal rajong mind 9 éven aluliak ( 3,6,8 évesek) , messze laknak így csak keveset találkozhatnak kár fél évente. Nem tudom lehet e ez befolyásolható tényező , de már nem tudok mire gondolni. A múlt héten hazaköltözött a kollégiumból azzal az ürűggyel hogy ő itthon akar lenni velünk mert kitaszítottnak érzi magát
Kérem adjon tanácsot mi miatt viselkedhet így illetve hogy mit kellene tennem
köszönöm előre is