Kedves Andrea!
1. Mennyire gond ha a 3 évet betöltöt gyerek nem szobatiszta? Kisfiam január végén töltötte a 3-at, próbálkozunk már régóta, van valamennyi fejlődés de még nem szobatiszta. Jelenleg az van hogy nyáron nem akart de november óta már ráül a bilire és ha evés ivás után ráültetem szépen belepisil esetleg bele is kakil de magától soha nem ül rá szóval ha én nem figyelem ő magától nem használja simán beleengedi a nadrágjába a pisit kakit akár 30 cmre a bilitől vagy kakilni van hogy el is bújik. ha látom hogy mintha mindjárt pisilne akkor sem tudok elég gyors lenni hogy oda pisiljen akkor is elengedi a ruhába. azt hallottam segít ha nincs rajta pelus ezért folyamatosan mosom a ruháit takarítom a szőnyeget stb. talán kicsit kevesebb a baleset mint az elején de tényleg csak akkor bilizik ha én vagy a férjem ráülteti. ez vajon megoldódik magától őszre vagy mit tehetek még hogy segítsek neki hogy megérjen rá? (jár velünk wcre, van bilikönyv)
2. mivel nem szobatiszta nem jár még oviba. szeptemberben elkezdtünk egy mini csoportot ami direkt 2,5 éves kortól van és 4 évig járnak a gyerekek és előzetesen azt mondták nem gond ha nem szobatiszta. de mikor elkezdtük mégis minden baja volt az óvónőnek vele és ezért úgy döntöttem várok még hogy hátha idővel jobban megérik meg otthon tanítgatom neki a dolgokat próbálom jobban felkészíteni, de egyszere olyan sok minden lett volna úgy gondoltam túl sok elvárás lenne ez a fiamnak hirtelen nagy nyomás alá kerülne. de azóta is rettegek mi lesz majd ha kezdjük az ovit hogy fog viselkedni illetve egy anyuka akinek a kislánya jár ebbe a minicsoportba mindig kérdezgeti mikor megyünk már szerinte szegény gyerek hogy kiszúrtam vele hogy nem jár oviba de szerintem nem biztos hogy jó lett volna neki ha rögtön megbélyegzik hogy ő a legrosszabb gyerek. vajon jól döntöttem?
a következő problémái voltak az óvónőnek:
- a 2,5 éves nem mutatott hajlandóságot az egyedül öltözésre. ezen azóta sokat dolgoztunk, nadrágot sapkát szuperül felveszi egyedül, csizma kicsit szűk hosszú szárú abban kicsit segíteni kell neki, kabátnál is viszont néha azt be is tudja egyedül cipzárazni. sokszor hisztizik hogy nem akar felöltözni fölre veti magát elkezd röhögni még ha szidom is közben nevet nem tudom hogy ilyenkor szorong vagy mi vagy kinevet? hogy lehetne hogy ne legyen kínszenvedés az öltözés?
- bekakilt az óvodában nem szólt hátán jött ki a kaki át kellett öltöztetni és ott is eljátszotta hogy a földre veti magát és minden módon akadályozza az öltözködést
- rohangált kiabált az óvodában eleven fiú gyerek, bár otthon szokott csendesen játszani is duplózik vonatpályát épít autózik puzzleözik, mesét hallgat, de az óvodában örült hogy ott a sok gyerek, interakcióba lépett velük, vidáman eljátszott velük úgy érezte buli van és a legpörgősebb énjét adta elő.
erre az óvónő azt mondta neveletlen elkényeztettem.
de nem tudom hogy 3 nap alatt hogyan tanulta volna meg az óvodai szabályokat, szerintem idővel beleszokott volna, de mivel az öltözéshez szobatisztasághoz idő kell, gondoltam várunk még kicsit.
nem tudom hogy tényleg gond e hogy ilyen felszabadult tud lenni tegnap is sikított a játszótéren, rengeteg energiája van, próbálom sokat vinni a szabad levegőre de félek mi lesz az oviban. nem tudom miért tegnap itthon is sikítozott, rászóltam hogy ne de akkor is csinálta ezután elvittem több órára futóbiciklizve játszótérre. délelőtt meg Ringatón voltunk.
- nem lehet hogy azért sikított az óvodában mert sok volt az új inger így dolgozta fel? lehet hogy van olyan gyerek aki nem sír mikor közösségbe kerül hanem más módon reagál a változásra?
- nem akart szót fogadni az óvónőnek (azon a két délelőtt mikor ott hagytam, első nap én is bent voltam). idővel ugye megtanulja hogy az óvónőnek szót kell fogadni? félek hogy ezzel gondok lesznek.
nekem sem mindig fogad szót, pl öltözés mindig kálvária, de azért van hogy szót fogad pl segít elpakolni a játékokat, megáll körülnézni futóbicóval. tény hogy elég erős akarata van, kezemet is sokszor nem akarja megfogni sétánál, ha nem túl forgalmas részen megyünk a járdán és nem szalad el mellettem marad nem annyira piszkálom vele de ha forgalmas út, átkelés, elszalad akkor ragaszkodom hogy fogja a kezem még ha ordít is hogy nem akarja. vajon következetlen vagyok?
- rajtam kívül szinte senki nem vigyázott rá nagymama egyik meghalt másik 130 km él dolgozik, férjem is nagyon nagyon ritkán vigyáz rá, ezt én rontottam el az elején. lehet ezért nem akart szót fogadni óvónőnek mert annyira azt szokta meg csak anyának kell szót fogadni? segítene ezen ha a férjem is vigyázna rá időnként?
Köszönöm szépen a segítséget előre is